Sokáig azt hittem, hogy azért nem beszélek jól angolul, mert nem tudok eleget.

Pedig tanultam. Évekig.

Értettem a szövegeket, meg tudtam oldani a feladatokat, de amikor meg kellett szólalni, hirtelen minden eltűnt.

Ismerős?

Akkor kezdtem el máshogy nézni a nyelvtanulásra, amikor elkezdtem svédül tanulni. Csak az alapokat tudtam, de svéd nyelvi környezetben rá voltam kényszerülve, hogy svédül kommunikáljak a csoporttársaimmal. Onnantól kezdve beszélgetéseken keresztül tanultam a nyelvet.

Könnyű volt? Nem. Sőt! Szerintem az a legnehezebb, amikor nem tudod kifejezni magad, mert ez próbára teszi a türelmedet és a kitartásodat. A kezdeti nehézségek után egyre jobban tudtam beszélni, gyorsabban jutottak eszembe a szavak, begyakoroltam a kifejezéseket, a szórendeket és az igealakokat.

Rájöttem, hogy nem az a probléma, hogy nem tudok eleget, hanem az, hogy nincs elég lehetőségünk használni a nyelvet.

Gyerekként sem tankönyvből tanultunk beszélni. Hallgattunk, próbálkoztunk, hibáztunk, és ettől fejlődtünk.

Ugyanez működik bármilyen idegennyelvnél is.

És pontosan ezért hoztam létre ezt a klubot.